A házi stúdió építése, illetve az ahhoz szükséges stúdió világítás kiválasztása gondolom nem csak nekem okoz fejtörést, illetve feltételezem, más is gondolkozik rajta, mi lenne a legjobb megoldás. Ebben a rövid gondolatmenetben az elmúlt időszak tapasztalatai és hibái alapján szeretnék támpontot, segítséget nyújtani azoknak, akik most kezdenek még csak neki.
Miért is építsünk / alakítsunk ki házi stúdiót?
Először is érdemes tisztázni, szükségünk van e egyáltalán házi stúdióra, illetve miben is gondolkozzunk. Alapértelmezetten nem a nagy stúdiók kiváltására alkalmas, végtelenített hátterű stúdió megépítésére szeretnék senkit sem buzdítani, hanem kicsiben kezdünk és tárgyfotózásra, ételfotózásra alkalmas, tényleg otthon elférő kis stúdióról lesz szó.
Mielőtt nekikezdünk gondoljuk át alaposan, mit is szeretnénk, fogunk, szoktunk fényképezni, amit otthon is meg tudunk könnyen oldani, amihez nem szükséges, hogy a fél családot kiköltöztessük, vagy épp falakat bontsunk. Ez már eléggé beszűkíti a lehetséges téma körét, ezért is fogunk leginkább a tárgyfotózás, ételfotózás környékén körülnézni, milyen lehetőségeink vannak.
A házi stúdió előnye, hogy kisebb munkákat, projekteket otthon, kényelmesen, akár éjjel is (ha épp akkor érünk rá), stúdió bérlési költségek nélkül meg tudunk valósítani. A kisebb alatt itt nem arról van szó, hogy mondjuk maximum 5 tárgy fényképezését vállaljuk be, hanem azt, hogy mondjuk egy webáruház számára boros üvegeket (akár nagy mennyiségben is) minden további nélkül fogunk tudni fényképezni, de motort, szekrénysort, satöbbi már nem.
Előnyei közé felsorolhatjuk azt is, hogy szükség esetén bőven van időnk is kitalálni a koncepciót, nem vagyunk időhöz kötve, ellentétben egy bérelt stúdióval, ahol óradíjat fizetünk. De természetesen vannak hátrányai is, mint például a hely, hisz elsődlegesen az otthonunk egy sarkát kanyarítjuk le magunknak, illetve, hogy bár bérleti díjat nem fizetünk a stúdió után, cserébe viszont az eszközöket is megunknak kell biztosítanunk. S itt bizony az ember alaposan átgondolja mit is vesz meg, mire is van szüksége, mit tud, fog használni a házi stúdiójában, sőt mi az amit más területen is fel fogunk tudni használni.
Most túl sok hangsúlyt azokról a kiegészítőkről, kellékekről nem fogok ejteni, mint például a tárgysátor, tárgyasztal. Erről egy korábbi cikkben, itt olvashattok, illetve adott esetben a konyhaasztal, egy régi dohányzóasztal is nagy segítségünkre lehet. A mai téma elsődleges célja, hogy a házi stúdióban használható stúdió világítást nézzük meg.
Mivel világítsunk tárgyfotózás során?
Rengeteg lehetőségünk van. Egyszerűen kihasználhatjuk a helyiség ablakát és az azon beszűrődő nappali fényt is. Ezzel a „fényforrással”, mint stúdió világítással a házi stúdiónkban csak annyi a probléma, hogy nem tudjuk irányítani. Szűrni valamennyire tudjuk, ha túl erős, de ahogy a nap halad az égen, folyamatosan abba a nehézségbe fogunk ütközni, hogy folyamatosan változik a fényünk.
Ennél egy nagy fokkal jobb, ha a lakásban található lámpákat használjuk. Érdemes asztali lámpákkal, álló lámpákkal próbálkozni, hisz azokat könnyedén tudjuk áthelyezni, hogy a számunkra megfelelő fény – árnyék hatást érjük el. Itt segítségünkre lehet pár derítőlap, vagy annak hiányában fehér kartonpapír, lepedő, vagy alufóliából házilag gyártott derítőlapok. Ezeket természetesen természetes fény használata esetén is használhatjuk. A lámpák esetében, ha tehetjük, törekedjünk 5500-6000 K körüli fényforrásokat használni, mivel azok felelnek meg leginkább a napfény hőmérsékletét.
Egy rövid videó, ha esetleg nincs ötleted, hogy is valósítsd meg:
Rendszervakuk
Ha rendelkezünk rendszervakuval, akkor már szinte sínen vagyunk, hisz a rendszervaku legnagyobb előnye, hogy mind a fény erejét, mind irányát irányítani tudjuk. Igazán jó funkció, ha a rendszervakunkat a gépről levéve is tudjuk használni. Erre gyártónként több megoldás is létezik, manapság a legelterjedtebb, hogy rádióvezérlővel tudjuk őket beállítani, elsütni. Ehhez nincs másra szükségünk mint egy jeladóra és az azzal kompatibilis rendszervakura, vagy egy vevőegységre amihez a vakut csatlakoztathatjuk. A rendszervakut már kiegészíthetjük különböző softbox-okkal, méhsejtráccsal, stb., illetve akár színes fóliát is használhatunk, hogy a kép színhőmérsékletét, ezáltal az egész kép hangulatát befolyásoljuk. Én a tárgyfotók során előszeretettel használom a Godox V1-es vakuját, mivel távirányítható, kis méretének köszönhetően könnyen kezelhető és bárhova elhelyezhető, illetve a Godox AD200-as vakuk kiegészítőinek nagy részével kompatibilis.
Rendszervaku vagy stúdióvaku a Godox AD200?
S itt lépünk át a stúdióvaku / rendszervaku vonalon, vagyis inkább kicsit egyensúlyozunk rajta. A Godox 1-2 éve jelentette meg a Godox AD200-as zsebvakuját, 200 Ws-os „stúdióvaku”-ját. Azért is írom, hogy egyensúlyozunk kicsit ezen a vonalon, mert ez a vaku egy átmenet a rendszervaku és a stúdió világítás között. Nem is rendszervaku már, mert a gépre fel nem szerelhető, csak távkioldóval tudja elsütni a fényképezőgépünk, önálló fényforrás, ugyanakkor az erejénél fogva stúdióvakunak is korlátozottan használható, bár már inkább abba az irányba mutat. Nem is az a cél, hogy ezt a kérdést most eldöntsük, mint inkább azt leszögezni, hogy a tárgyfotók 99%-ában bevetésre kerül nálam a Godox AD200, vagy épp kettő és nagyon jó párost alkotnak a Godox V1-es vakuval is. A Godox AD200-as, mint stúdióvaku, tárgyfotózás során, vagy épp ételfotózás során egy nagyon jó választás, mivel kis mérete és elég sok kiegészítőjének hála, nagyon sok lehetőséget biztosít számunkra, mégsem foglalja el házi stúdiónk felét. Nagyobb térben, egész alakos portré fotózás során viszont érezni fogjuk majd az erő hiányát, hisz azt nem szabad elfelejtenünk, hogy 200 Ws-ről beszélünk „csak”. Mindemellett házi stúdióba tökéletes megoldásnak tartom, és hordozhatósága (akkumulátoros), illetve TTL és HSS támogatása miatt már területeken, útközben is hasznos társunk tud lenni, főleg, ha nem kísér minket 2-3 erős asszisztens, akik képesek egész nap cipelni és tartani az erősebb, akkumulátoros stúdióvakukat. Legnagyobb hátránya pedig az, hogy alapértelmezetten a villanócsőnek nincs modell lámpája, így a fények, árnyékok beállítása nehezebb, vagy beruházunk mellé egy körfejre, amely már rendelkezik modell fénnyel.
Stúdióvakuk
Ennél feljebb már a tényleges stúdióvakuk világa következik, amelyek lehetnek hordozhatóak (akkus) vagy épp hálózati áramforrásról működőek. Ha „rendes” stúdió lámpa / stúdióvaku mellett döntünk, akkor érdemes legalább 400 Ws-ban gondolkozni, de ha van rá keretünk, akkor gondolkozzunk el és vállaljuk be bátran a 600 Ws-t, amely egyrészt nagyobb szabadságot biztosít bármelyik őrült ötletünkhöz, illetve ha HSS képes stúdióvakuról van szó, elég tartalékkal rendelkezik, hogy HSS módban fényképezve is használható fényt produkáljon számunkra. A 600 Ws teljesítmény mellett szól még stúdió világítás esetében az a tény, hogy azt a későbbiekben is jobban ki fogjuk tudni használni. Gondoljunk itt arra, ha az otthoni kis házi stúdiónkat kinőjük, vagy épp nagyobb térben fényképezünk, ott a nagyobb erejű stúdió világításunk, kiegészítve fényformálókkal jobban fog tudni érvényesülni, jobban be fogjuk tudni világítani a teret. S ha megengedhetjük magunknak, hogy erős és még akkumulátoros is legyen a stúdió fényünk, akkor azt bármelyik rendezvény fotózáson, kültéri portré fotózáson is bátran fogjuk tudni használni, akár ellenfény mellett is derítésre.
Állandó fényű lámpák
Ami pedig az állandó fényű lámpákat illeti, én annyira nem szeretem. Amit most kedvező ár mellett lehet venni, bár egyre jobbak, de még nem teljesen vannak azon a szinten a színvisszaadásban, mint egy rendszervaku, vagy stúdióvaku. Mindezek mellett olyan kihívással kell szembe néznünk, hogy étel fotó során a lámpák által sugárzott hő nem segíti elő annak frissességének megtartását, illetve ha adott esetben portré fotózás során is ezeket a fényeket szeretnéd használni, az a modell számára nem lesz kellemes. Nem csak kiégeti a retináját mire végzel, de folyamatosan az éles fény miatt hunyorogni is fog. Szóval véleményem szerint nem a legjobb választás, főleg, ha szélesebb körben, más területen is szeretnéd használni a házi stúdiód világítását. Az egyértelmű, hogy ha lesz lehetőségem kipróbálni egy jó állandófényű lámpát, abban az esetben ez a cikk is frissülni fog!
Mi is az a HSS?
A HSS egy nagyon egyszerű dolog. Amennyiben rendszervakut, stúdió világítást (stúdióvakut) veszünk, amely nem HSS képes, abban az esetben 1/160 – 1/200-asnál rövidebb záridővel nem fogunk tudni fényképezni, mivel egy fekete csík jelenik meg a képen, vagy épp a kép egyik fele fekete lesz, azaz nem exponálódik ki, ami a redőnyzár működésének köszönhető.
HSS képes vakuk annyival segítenek rajtunk, hogy ők a teljes expozíció ideje alatt többször villannak, így a lefelé haladó redőnyzár ellenére a teljes képérzékelőt egyenletes fénymennyiség éri. Minél rövidebb a záridőnk, annál többször villan, de ugyanakkor annál gyengébben is, így a 200-400Ws-es vaku HSS-ben történő használata sok esetben korlátozott, míg 600 Ws-től már van annyi ereje a vakunak, amivel egy pár fokkal kényelmesebben lehet dolgozni.
Ez tárgyfotózásnál, statikus témák fényképezésekor nem jelent gondot, de mozgó téma esetében, ahol szükségünk van a rövid záridőre, ott már fontos lehet.
S hogy ez mennyire befolyásolja esetleg a házi stúdiónkban a tárgyfotózást? Eléggé, ha például cseppeket, vagy vízbe eső gyümölcsöket, fröccsenő vizet, vagy hasonló témát szeretnénk fényképezni.
Összegzés
A fentieket ha elolvastad, csak annyit tudok összegzésként hozzáfűzni, hogy ha stúdió világítás vásárlása előtt állsz, akkor érdemes megfontolni, hogy a házi stúdiód mellett milyen képeket készítesz még, hol tudnád még a fényforrásaidat használni.
Ha tudod, hogy csak a házi stúdióban fogod használni őket, csak tárgyfotóra, semmi gyors mozgás, akkor 200-300 Ws-os, manuális, hálózati erőforrásról működő stúdióvaku tökéletes választás lesz. Érdemes kettő fényben gondolkozni, s a második fényforrás esetében végig gondolni, hogy az esetleg egy rendszervaku legyen e. Valamikor még jól fog jönni.
Ha viszont szeretnél mobil lenni, s akár kültéren is deríteni, akkor az egyik fényforrás legalább 600 Ws-os legyen, hogy a lehető legtöbb helyzetben kielégítse igényeidet. El lehet kezdeni 200Ws-es erejű vakuval is, viszont nem minden helyzetre lesz elég. A 60 Ws-os akkumulátoros vakuk magas ára akár azoknak a bérletét is indokoltá teheti, amikor szükség van rá.
A kiegészítőket pedig ne becsüld alá. Egy jó és jól használt derítőlap meg tudja spórolni egy további fényforrás árát… S a kettő ára közt a különbség elég tetemes, hogy megérje megtanulni használni, deríteni!