Mire telepítsem a PLEX szerveremet?

Ha valaki használt már Plex szervert, megszerette, s szeretné kicsit komolyabban használni, kihasználni a képességeit, eljut arra a pontra, hogy a Plex szerverét nem a mindennapi használati számítógépére telepítse, hanem ténylegesen külön szerverként futtassa.

Miért érdemes a Plex-et ténylegesen szerverként kezelni?

Először is tisztázzuk, hogy a szerver feladata, hogy 7/24-ben elérhető legyen. Van olyan ismerősöm, aki a Plex-et csak heti 1-2 alkalommal használja, ekkor bekapcsolja az asztali számítógépét, s a TV-n nézi a filmet. Ennek, legyünk őszinték, sok előnye nincs, hisz erre megfelel egy sima hálózati megosztás is, amit elér a TV.

Aki komolyabban használja a Plex-et és ez az elsődleges médiatára / forrása, az este, a TV-n, útközben a telefonon, éjjel az ágyban a tableten is Plex-en nézi kedvenc sorozatát, filmjét, hallgatja kedvenc zenéjét.

Ahhoz, hogy ezt megtehesse elengedhetetlen, hogy a Plex szervere a háttérben folyamatosan fusson és mindig elérhető legyen. Nem biztos, hogy a legoptimálisabb, ha a személyi számítógépünket hagyjuk állandóan bekapcsolva, illetve érjük el távolról is. Szóval elérkeztünk ahhoz a ponthoz, hogy ténylegesen szerverként kezeljük.

Mire érdemes telepíteni a PLEX-et (hardware)?

Az is egyértelmű, hogy nem szeretnénk, ha a Plex szerver futtatása havi szinten több ezer Ft-al emelje meg a villanyszámlánkat, így érdemes azzal kezdenünk, hogy megnézzük, milyen hardver is szükséges a Plex szerver futtatására. A többször szóba kerülő hadveres transzkódolás kihasználására nem csak a megfelelő hardverre lesz szükségünk, hanem PlexPass-ra is!

CPU – processzor

Alapértelmezetten egy Core i3-as processzor már bőven megfelel a célnak. Az, hogy milyen processzorra van pontosan szükségünk nagyban függ attól is, mit szeretnénk lejátszani (codec, minőség) és milyen eszközön. Ma már nem ördögtől való elvárás, hogy 4K-s filmet szeretnénk nézni, s a legtöbb esetben itt már HEVC (h.265-ös) codec-ről van szó, melynek előnye, hogy kisebb tárhely igény mellett jobb minőségbe tömörít, cserébe viszont a lejátszó eszköznek is támogatnia kell ezt a formátumot, vagy a Plex átkódolja h.264-es minőségre. Ugyan ez a helyzet egy 4K videó lejátszása esetében egy maximum 1080p-s felbontást támogató eszköz esetében.

De azzal, hogy Core i3-as processzor, még nem oldottuk meg a problémát, hisz sok generációja, altípusa létezik ennek a processzorcsaládnak. (saját tapasztalat alapján egy 8. generációs Core i5-ös processzor, integrált Intel Iris Plus Graphics 655-el a HEVC átkódolással küzd, míg ha h.264-es codec-ű 4K videót kell átkódolnia, meg sem izzad). Ha nem akarunk nagyon mellé lőni, akkor ma egy Intel Core i3 1220P processzor alá ne nagyon adjuk, de inkább egy Intel Core i5 1240P-t válasszunk, s azzal otthoni körülmények között boldogok leszünk jó sokáig még.  A varázsszó egy kicsit a QuickSync képes Intel processzor, így a szerverünk minden további nélkül lehet egy kis Intel NUC-os mini pc is akár.

Sajnos AMD processzorok szintjén nincsenek jó híreink, az AMD iGPU-ja ugyanis nincs a Plex által natívan támogatott hardveresen támogatott transcoding eszközök listáján. Ebben az esetben a videó átkódolásába nem segít be az iGPU, azt a processzornak kell izomból megoldania. Erre a Plex „ökölszabálya” az alábbi:

„Egy videó egyetlen teljes átkódolásához az alábbi PassMark pontszámkövetelmények jó iránymutatást jelentenek:”

  • 4K HDR (50Mbps, 10-bit HEVC) file: 17000 PassMark score (being transcoded to 10Mbps 1080p)
  • 4K SDR (40Mbps, 8-bit HEVC) file: 12000 PassMark score (being transcoded to 10Mbps 1080p)
  • 1080p (10Mbps, H.264) file: 2000 PassMark score
  • 720p (4Mbps, H.264) file: 1500 PassMark score

Szóval lehet próbálkozni Celeron processzorral (általában NAS-ba építve), s még részben működhet is, de nem lesz teljes boldogság. Ha lemondunk a 4K-ról, s a filmjeink maximális felbontása 1080p, akkor a NAS is járható út, illetve ha biztosra megyünk, hogy minden eszközünk natívban lejátsza a HEVC (h.265) kódolású filmeket, akkor transzkódolásra nincs szükségünk, így megint csak megfelel céljainknak, de erről még kicsit később.

RAM – Memória

A memória kérdésben már sokkal könnyebb dolgunk van. 4 GB RAM az átlag felhasználási céljainkra több, mint elég. Itt figyeljünk arra, hogy ha a számítógépünkben 4 GB RAM van, amiből fogyaszt az operációs rendszer és az összes többi, futtatott szolgáltatás, az már kevés lehet, de ha rendelkezésünkre áll 8GB rendszermemória, abból már futni fogja a Plex számára is.

VGA (GPU) – Videókártya

Előbb már röviden tárgyaltuk, hogy a processzorba integrált videókártyákból melyik az, ami számunkra megfelel, a transzkódolni is kell. Alapértelmezetten nem is feltétlenül kell videókártya, hisz, ha közvetlen lejátszásra van csak szükségünk, vagy elég erős a processzorunk, hogy izomból megoldja. Viszont, ha adott esetben több film egyidejű transzkódolására van szükség (vagy a processzorunk nem támogatja), akkor a támogatott videókártyák segítségével beállíthatjuk a hardveres transzkódolás támogatását.

Itt az Nvidia videókártyái a nyerők és a GeForce GTX 1050-től felfele már az NVEC (h.265) codec-el is könnyen elboldogulnak, illetve az RTX 4xxx szériától az AV1 sem lesz akadály, de erre jelenleg nincs szükség.

A pontos lista, mely Nvidia kártya milyen kódolást támogat, itt érhető el, s nekünk a szerver oldalon az „encoding” táblázatra kell figyelnünk.

Sajnos az AMD kártyák jelenleg itt sem támogatottak a Plex által, mind hardveres transzkódolást segítő eszközök.

Tárhely:

Magának a Plex szervernek sok hely nem kell, így azzal szinte nem is kell foglalkoznunk. A legnagyobb tárhely igénye a filmjeinknek van, illetve adott esetben a Plex cahce-nek (a filmek, sorozatok mennyiségétől függően akár több száz GB-ot is elfoglal, de ehhez tényleg több ezer film, sorozatrész kell, így majd külön tárgyaljuk mit kezdünk vele).

Plex

Amivel érdemes foglalkozni az a tárhelyünk sebessége. Sokan meg vannak őrülve az SSD-k, sőt az m.2-es adattárolók sebességétől. Ne essünk abba a hibába, hogy ha csak filmeket, sorozatokat, zenét tárolunk az adattárolónkon, akkor sokkal drágábban hagyományos merevlemez helyett SSD-t vagy m.2-es adattárolót veszünk. Az oka egyszerű, s még egyszerűbb matekkal be is bizonyítható: egy igazán nagy méretű 4K film (mondjuk 70 GB, 2 órás film esetében) másodpercenként körülbelül 10 MB adat utazik, amit egy mai átlag merevlemez sokszorosan ki tud szolgálni, így akadás mentesen, párhuzamosan, egyszerre 10+ filmet is tudunk nézni, s mindezt úgy is, hogy ha a filmjeinket nem a Plex szerverünkön, hanem egy NAS-on tároljuk külön, hisz a gigabit-es hálózat is megbirkózik nagyjából 10 filmnyi párhuzamos filmmel.

Mire érdemes telepíteni a PLEX-et (software)?

Az, hogy a Plex szerverünket mire telepítjük, mit használunk alatta operációs rendszerként, teljesen mindegy. Telepíthetjük Windows-ra, Linux-ra, OSX-re, NAS-ra (az is Linux), virtuális gépbe és konténerként is. Itt arra érdemes telepítenünk, amely operációs rendszer számunkra a legkényelmesebben kezelhető és számunkra a legstabilabb. Arra figyeljünk, hogy konténerbe telepítve (docker, lxc) nehezebben és több esetben nem tökéletesen tudjuk a hardvereket portolni, ha szükséges.

Személy szerint nem vagyok a konténerbe futó Plex szerver híve, s bár kipróbáltam a Proxmox host-on virtualizált Ubuntu-ra telepített Plex nagyon jól működik, a sok Proxmox alatt használt egyéb bővítő kártya miatt a videókártya virtuális gépbe történő beportolása többször okozott problémát és nem volt túl stabil.

Saját tapasztalatok

Több, mint 10 éve vagyok aktív Plex felhasználó, mióta az első NAS-om támogatta a Plex szerver futtatását. Többször beleütköztem a NAS-okon futtatva, hogy a hardveres korlátozások miatt nem mindig volt tökéletes az élmény.

Plex

Ma már meg sem próbálom NAS-on telepítve használni a Plex szervert, bár a jelenlegi QNAP TS-453 D 1080p-ig megbirkózna vele, akkor is ha transzkódolni kell, de 4K-s filmekhez már gyenge. Természetesen átkódolhatnám előre az NVEC-s filmeket h.264-re, így is segítve a NAS-t de ennek sok értelme szerintem nincs.

Egy régi Intel NUC-on (8. generáció) is futtattam Plex-et, mind Windows, mind Linux operációs rendszeren. Operációs rendszer oldalról nem volt különbség, de ez a hardver a Core i5-ös processzorával és az Intel Iris Plus Graphics 655 iGPU-jával is gyenge a NVEC-s kódolású 4K filmekhez. Ugyanakkor van egy eszköz amelyik ezeknél a filmeknél nem támogatja a közvetlen lejátszást, így szükség van rá (másik opció, hogy ezeket a filmeket nem 4K-ban tárolom, vagy nem csak 4K-ban, de ahogy annak sem látom értelmét, hogy előre átkódoljam a filmeket, annak sem látom értelmét, hogy két külön felbontásba legyenek meg).

Ezt megoldani kétféleképp lehet.

Az egyik megoldás, hogy minden eszköz támogassa lejátszásban az NVEC-t:

  • okos tévék mindegyike sem támogatja, főleg, ha már 2-3 éves, de ott jó megoldás mondjuk egy Nvidia Shield, vagy egy Apple TV 4K, mint lejátszó, vagy a TV cseréje
  • régebbi tablet nem támogatja, így éjjel az ágyból filmet nézni bosszantó, csak film nézés miatt nem szívesen cserélném le amúgy tökéletes tabletemet
  • de ez nem jelent megoldást, ha otthontól távol szeretnék 4K filmet nézni, hisz ott hiába támogatja a lejátszó eszköz, ha a sávszélesség miatt van szükség transzkódolásra

A másik megoldás, hogy szerver oldalon biztosítjuk a megfelelő erőforrásokat, hogy a transzkódolásnak ne legyen hardveres akadálya.

Erre jó megoldás a jelenleg kapható Intel NUC-ok közül az Intel Core i5 1240P processzorral szerelt gépek (még tartalék is marad benne), vagy ha van pár elfekvő alkatrészünk, akkor mi is összerakhatjuk a fentebb belinkelt processzor ajánlás szerint és / vagy a megfelelő (GTX 1050-től felfele) Nvidia videókártyával.

Tetszett a cikk? Oszd meg, hogy máshoz is eljuthasson!

Legfrissebb blog cikkeink: