Lassan vége a szép időnek, s beköszöntenek a zord, téli időszakok… A tél, amikor nem csak kevesebb lehetőséged van a szabadban fényképezned, mert ez nem törvényszerű, de az már inkább, hogy nem sok kedve van az embernek kimozdulnia a hideg, zimankós időben. Az idei ősz szerencsére eddig elég jó fej velünk, pompásak a színek, jó az idő, már ha pont akkor ráérsz és nem dolgozol. S itt jön a következő kis hiba, amikor az embernek lenne kedve menni, tudna is hova, mert több cél a fejében megfogalmazódott már, de egyszerűen a rendelkezésre álló (vagy nem álló) idő szab gátat az egésznek.
Az elmúlt héten szerencsém volt, mert több alkalommal is ki tudtam fogni a jó időt, jó helyszínt (Tata) és jó témát, s egy pár lopott órám is volt. Jöjjön is pár kép.
Tata – Öreg tó
A Tatai Öreg tó-nál készült képek esetében a Sigma Art 18-35-ös objektívem fent volt a Hoya ND1000-es szűrő, így a képek 10-15 mp-es expóval készültek. Ugyebár ez a szűrő 10 fényértékkel veszi lejjebb az érzékelőre jutó fény mennyiségét, így lehetőségünk van világos nappal is hosszú záridejű képek készítésére, s így a mozgás elmosására, a víz felületének selyemszerű lefényképezésére.
Természetesen nem tudtam addig teljesen nyugton állni, jobban mondva a szélek életlensége inkább a szélnek tudható be, de érdekes kísérlet volt, amiből megint csak tanultam kicsit, viszont a szél ellenére nagyon szépen el lehetett így mosni a víz felszínét, ami a pasztell színekkel együttesen nagyon kellemes hatást ad a képeknek.
Később visszatértem többször Tatára
A Tata-i Öreg tó, illetve az egész helyszín hangulata annyira megfogott már az első alkalommal, hogy a későbbiekben többször visszatértem fényképezni. Bár itt, az első alkalommal nem sikerült eljutnom a Tatai várig, a későbbiekben pont ő kapta a legnagyobb figyelmet tőlem. Erről is olvashattok itt.