Már többször nekifutottam ennek a posztnak, amelyben a fényképek biztonsági mentéséről, illetve általánosságban a biztonságos adattárolásról lesz szó. Sokan elhanyagolják a kérdéskört, még többen valamilyen szinten egy csalóka biztonságba ringatják magukat. Megmutatom, én mit használok. Nem biztos, hogy a legjobb módszer, nem állítom, hogy nem lehetne még 20 féleképp, de biztonságos és könnyen használható.
Amikor a fényképek még a fényképezőgépen vannak
Ez talán a teljes folyamat egyik legkockázatosabb szakasza. Jobb esetben a fényképezőgépnek két memória kártya foglalata van, így két kártyára is kiírásra kerülnek párhuzamosan. Szóval az egyik kártya meghibásodása estén nincs nagy gond, lementem őket a másik kártyáról.
A nem professzionális fényképezőgépek esetében viszont csak egy memóriakártya foglalat van. Ebben az esetben, főleg ha rengeteg képet készítünk, érdemes inkább több, kisebb kapacitású memória kártyával dolgozni, hisz ha az egyik kártya meghibásodik, a képek egy része fog csak eltűnni.
Jó módszer, hogy ha a fényképezőgépről a lehető leggyorsabban lementjük a képeket. Erre természetesen nem mindig van azonnal lehetőség (mondjuk terepen ez valamivel nehezebben megoldható). A lementett képeket először leellenőrizzük (mármint, hogy a mentés jól sikerült e), majd erről a mentésről is készítünk egy plusz példányt egy külső merevlemezre, ez egy ideiglenes biztonsági mentés lesz. Szóval a képek fizikailag ha megvannak két külön adathordozón (egyszer a számítógépen, egyszer egy külső merevlemezen) bátran törölhetjük a fényképezőgépről őket.
Amikor a fényképek már a számítógépen vannak
A számítógépen én a Lightroom-ot használom a fényképek kategorizálására és tárolására. A fényképek (Lightroom katalógus) fizikailag egy dedikált merevlemezen (gyors SSD) vannak, aminek okáról itt olvashatsz. A katalógusról rendszeresen készül egy automatikus biztonsági mentés az otthoni NAS-ra. Ha ez az automatikus biztonsági mentés lefutott, már nincs szükség az ideiglenes külső merevlemezes biztonsági mentésre, szóval azt törölhetjük is.
A NAS-on lévő biztonsági mentést pedig a felhőbe szinkronizálom. Mivel van Office365 előfizetésem és így van 1TB felhős tárhelyem, nem is néztem körül egyéb szolgáltatóknál, hisz még egy szolgáltatás előfizetésével sem leszek előrébb.
Szóval áttekintve a végén:
- van egy munkakönyvtár (Lightroom katalógus) egy gyors SSD meghajtón
- erről készül biztonsági mentés a NAS-ra
- és a mentésről is készül egy biztonsági mentés a felhőbe – ezt az utolsó lépést semmiképp nem érdemes kihagyni, mivel ez fizikailag is el van különítve az összes többi biztonsági mentéstől, így vis major esetén kevésbé valószínű, hogy egyszerre semmisül meg az összes mentésünk
Pár gyakran felmerülő kérdés és azok válaszai a NAS-okról:
Miért ne maradjanak a külső merevlemezen a képek?
Maradhatnak. Főleg, ha esetleg nincs otthon a sarokban egy működő NAS, hisz ebben az esetben legalább két adathordozón elérhetőek azonnal a képek. Erre igazából nincs „aranyszabály”. Én azért törlöm őket utána, mert az már felesleges, hogy egy fizikai helyen belül három másolatom legyen a képekről. Viszont ha már a második külső merevlemezt töltjük meg a biztonsági mentésekkel, érdemes elgondolkozni egy NAS-on. Részben kényelmesebb, másrészt jobban követhető, mi, hol van. S ha jól ütemezzük a NAS-ról a felhőbe történő biztonsági mentést, akkor az éjszaka, szépen kényelmesen le tud futni, nem kell bekapcsolva hagynunk a számítógépünket.
Mi az a NAS? Miért érdemes használni?
A NAS (Network Attached Storage) egy hálózati adattároló. Azaz egy (vagy több) merevlemez ami nem a számítógépbe van bedugva, hanem egy „külső házban” van, amit az otthoni hálózatba dugunk be (a routerbe), a rajta lévő adatokat pedig a beállított jogosultságok függvényében az otthoni hálózatról „szabadon” el lehet érni. Akár telefonról is az otthoni WiFi-n.
A NAS beállítható úgy is, hogy interneten keresztül elérjük. Ehhez érdemes VPN kapcsolatot beállítani / kialakítani és adatainkat illetéktelen hozzáféréstől a lehető legjobban védeni.
A NAS-on nem csak fényképeinket tudjuk tárolni, hanem rengeteg más egyéb adatot is, mint például dokumentumainkat, filmeket, igazából bármit. Energiafogyasztása jóval kisebb, mint egy számítógépé, így ha pl. DLNA képes TV készülékünk van nem kell a számítógépről nézni a filmeket a TV-n, hanem a NAS-ról is tudjuk nézni. Illetve még millió egy felhasználási köre van, amire nem térnék ki feltétlenül most…
Milyen NAS-t érdemes választani?
Magyarországon a két leginkább elterjedt márka / gyártó a Synology és a QNAP. Rajtuk kívül is rengetegen gyártanak NAS-t, s nem mindegyiket ismerem, így márk megjelölésbe, ajánlásba inkább nem mennék bele. Ami fontosabb, mint a NAS neve, gyártója, az a vele járó szolgáltatások, illetve a fizikai tudása.
Amit mindeképp járjon hozzá (szerintem) az egy biztonsági mentést végző szoftver. A nagyobb gyártók kínálatában ez megtalálható és kényelmessé teszi életünket.
Plusz pont, ha van saját felhő funkciója is, mivel ezáltal a NAS-on tárolt adatainkat útközben is elérhetjük (Figyelem! Nem összekeverendő a Google, Onedrive, Dropbox, Box, stb. felhőszolgáltatásokkal, mert ebben az esetben az adataink a saját eszközünkön maradnak, azaz a fentebb leírt felhőbe történő biztonsági mentést nem váltja ki!)
Ezekkel a funkciókkal nagyjából már le is szűrtük, melyik gyártók jöhetnek szóba. NAS esetében minden esetre több lemez eszközt javasolok. Minimum 2 lemezes, ha van rá keretünk, akkor inkább 4 lemezes kivitelben érdemes gondolkozni.
Hogy konfiguráljam a több lemezes NAS lemezeit?
Ahhoz, hogy megértsük, mi mit jelent, érdemes segítségül hívni a Wikipédiát, ahol jól le van írva mi is a RAID.
A több lemezes hálózati adattároló estében el kell döntenünk, hogy a cél a több adat tárolása (csíkozás, RAID0) vagy az adatok redundáns tárolása, azaz merevlemez meghibásodás esetében is legyenek elérhetőek adataink (RAID1 és RAID5).
Nagyon egyszerű példa. Ha van kettő darab 1TB merevlemezünk, azokat összefűzve RAID0-ba 2 TB tárhelyünk lesz, és még sebességnövekedést is elérhetünk. Viszont az egyik merevlemez meghibásodása esetén minden adatunk elveszik.
Ez teljesen megfelel, ha olyan adatokat tárolunk rajta, amelyeket könnyen újra be tudunk szerezni (pl. letöltött filmek), vagy a NAS-t csak biztonsági mentés adattárolására használjuk, hisz az adatok eredetije megvan.
Ha inkább az a cél, hogy a NAS-on tárolt adatok legyenek biztonságban (mert számítógépünkön korlátozott a tárhely és itt is tárolunk számunkra fontos adatokat) abban az esetben egy két lemezes NAS esetében érdemes a RAID1-et választani. Ebben az esetben kettő darab 1TB-os merevlemezt 1TB-nak fogunk látni, de minden adatunk duplán lesz meg. Azaz a NAS az egyik lemezről folyamatosan tükör másolatot készít.
Négy lemezes NAS esetében pedig a RAID5 használata a legoptimálisabb. Ebben az esetben minden adatunk egy részét más és más lemezre menti a NAS, illetve egy hibajavító paritást is ment. (4 lemezen 3x adatot ír + 1x hibajavítást)
Itt lényegében annyit érdemes tudni, hogy ha 4 darab 1TB-os lemezünk van, akkor 3TB-nyi adatot fogunk tudni tárolni. A rendszer egyik merevlemezének meghibásodása esetén is elérjük hiánytalanul adatainkat.