Természetes fény helyett legtöbbször mesterséges fény mellett fotózunk, de mi van akkor, ha csak természetes fény áll rendelkezésünkre? Mindezt beltérben kell megoldani, s maximum még egy – két mennyezeti lámpa lehet a segítégünkre? Semmi gond! Hozzuk ki belőle a legjobbat, s a fények helyett a modellt mozgassuk, hogy a fény úgy essen rá, ahogy elképzeltük.
Valamikor tavaly összel kért meg egy kolléganőm, hogy ugyan készítsek már róla pár vállalható képet. A lehetőségek korlátozottak voltak, se vaku nem volt nálam, se állólámpával nem tudtunk operálni, azaz teljes mértékben a helyiség által kínált lehetőségekhez kellett igazodnunk…
Természetes fény – miért nehezíti meg dolgunkat?
Többször volt már róla szó korábban is, hogy természetes fény mellett sokkal nehezebb fényképezni. Ennek legfőbb oka, hogy a természetes fényt nem tudjuk, vagy csak minimálisan tudjuk befolyásolni. Ezt még meg tudjuk kicsit nehezíteni, ha beltérben szeretnénk fotózni természetes fény mellett.
Túl sok időnk nincs a koncepció kitalálására, mivel a fényviszonyok a nap haladásával párhuzamosan folyamatosan változnak. Szóval az épp ideális pillanat és természetes fényviszony két perc múlva lehet, hogy már túl erős lesz, mert elvonult az égről a felhő, vagy épp túl kevés lesz, mert a nap felhő mögé bújt.
A természetes fény valamilyen szintű ellenőrzésére itt csak a derítőlapokra hagyatkozhatunk (no meg a derítővakura, ha épp van). A derítőlap fontossága a természetes fény mellett kiemelkedő, így érdemes legalább egy (de inkább kettő-három) több funkciós derítőlapot vennünk és vinnünk.
Derítés derítőlappal
Mielőtt rátérünk, hogy hogy is érdemes használni a derítőlapokat természetes fény mellett, arról semmiképp ne feledkezzünk meg, hogy a többféle méret nem csak marketing fogás, hanem nagyban befolyásolja az eredményt.
- fehér derítőlap esetében ugyan az igaz, mint a softbox és társainál, azaz, hogy minél nagyobb a derítőlap, annál lágyabb fényt tudunk vele deríteni, s azt is vegyük figyelembe, ha teljes alakot akarunk deríteni, akkor a derítőlap méretének is megfelelően nagynak kell lennie, optimális esetben legalább akkorának, mint a modellünk
A derítőlap használatának lényege pedig ugyan az, mint a vakuk, stúdió lámpák esetében: azért derítünk, hogy az árnyékokat világítsuk meg, azaz kevésbé legyen sötét az árnyék (legyenek részletek) és kevésbé legyen kontrasztos a kép (kivéve, ha ez a cél), mert ez egy portré esetében nem előnyös.
S visszatérve a korábbi gondolatmenethez, a több derítőlapnak köszönhetően akár egy teljes stúdió megvilágítást is ki tudunk váltani / tudunk imitálni valamennyi korláttal. A többfunkciós derítőlapok esetében az alábbi funkciókat fogjuk leggyakrabban használni:
- félig fényáteresztő derítés – itt az éles, közvetlen napfényt tudjuk lágyítani, így a modellen az árnyékok nem lesznek túl kontrasztosak, élesek, kifejezetten a természetes fény kordában tartása a célunk vele
- fehér derítés – ez lágyítja leginkább a visszavert fényt, így az erős beeső fény visszaderítésére alkalmas
- arany derítés – ő átmenet a fehér és az ezüst között. Közepesen kemény fényt ad, mindezt meleg színtónussal, amivel könnyen imitálhatjuk a naplementét, nyári hangulatot
- ezüst derítés – ezüst derítés során kemény, kontrasztos fényt tudunk visszaderíteni, így gyengébb beeső fény mellett is jól használható, vagy ha épp az a célunk, hogy erős kontrasztú portrét készítsünk
- s létezik a fentiek keveréke is, azaz ezüst-fehér, arany-fehér és arany-ezüst keverékű derítőlapok (ezek általában 2-3 cm széles váltakozó csíkok). Ezeknek előnye, hogy pl. az arany-fehér keverék esetében egy nem túl meleg színtónusú fényt tudunk visszaderíteni, de a fehér részének köszönhetően ez a visszavert természetes fény (vagy akár vakufény) nem lesz kemény és nagyon jól tudjuk vele imitálni a napfényt
A derítőlapok használatát elég jól magyarázza el Budai Petúr ebben a közel 10 perces videóban:
De derítőlap sem volt nálam…
Szóval a fentieket figyelembe véve nem ördöngösség megoldani a beltéri fotózást természetes fény mellett, derítőlapokkal, de valamivel kellemetlenebb, ha az sincs nálad. Ilyenkor tényleg csak a helyi adottságokat tudod használni.
Ilyen például, hogy
- a modellt pozicionálod, hogy a beeső fény előnyösen világítsa meg
- felkapcsolod vagy épp lekapcsolod a helyiség világítását
- figyelembe veszed a helyiség falairól visszaverődő fényt és a falakat derítésre használod
- lehetőleg fényerős objektívet használsz tág rekesszel (no nem azért, hogy a hátteret minél jobban elmosd, hanem hogy minél több fény jusson az érzékelőre) és megpróbálod az ISO-t kordában tartani, mivel nagy valószínűséggel a mesterséges fénnyel történő fényképezéssel ellentétben itt nem lesz elég a 100-as ISO beeső természetes fény mellett
- feltűnés nélkül ráncolod a homlokod és bízol benne, hogy az eredmény jó lesz, hisz mindent figyelembe vettél
Szóval mint láthatjuk kis kreativitással és a rendelkezésünkre álló eszközökkel, ami adott esetben egy fal felület is lehet, meg tudjuk oldani a beltéri portréfotózást is természetes fényben. az tény, hogy ki vagyunk szolgáltatva a fénynek és esélyünk sincs olyan mértékben és szinten vezérelni és irányítani mint a stúdióvilágítás esetében, de a megfelelő időzítéssel és egy adag szerencsével ez sem lehet akadály.
A portréfotózás alapjai sorozat többi részét itt tudod elolvasni:
A portréfotózás alapjai – 1. rész – Hogy fényképezzünk portrét?
A portréfotózás alapjai – 2. rész – portréfotó tippek, portréfotó pózok
A portréfotózás alapjai – 3. rész – Stúdió világítás – portré világítás
A portréfotózás alapjai – 4. rész – Szabadtéri portréfotózás egy vakuval